A STC a 8. helyen zárta a tavaszt.

Befejeződtek a küzdelmek a sakk OB II mindkét csoportjában. A csapatok három és fél hónapon át kéthetenként mérkőztek, s a tavaszi nyolc forduló után a következő sorrend alakult ki az OB II Keleti csoportjában. 1. Debreceni Spartacus 8, 7, 0, 1, 74, 2. Debreceni EAC 8, 7, 1, 0, 72, 3. Nyíregyházi Asztalos SE 8, 6, 1, 1, 70, 8. STC 8 mérkőzés, 2 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség, 52 pont.
Az idén rendkívül heves küzdelem jellemezte a tavaszi idény mérkőzéseit. A lejátszott 56 találkozón mindössze hétszer mérkőztek döntetlenül a csapatok. Érdekes, hogy 13 találkozón kétszámjegyű győzelem született, ami jelzi, hogy az élen állók alaposan felkészültek, s játékerejük lényegesen jobb, mint a mezőny második felében helyet foglaló együtteseké. A feljutást jelentő bajnoki címért az 1-3. helyezett külön versenyt vív. A volt OB I-es Debreceni Spartacus mérkőzésenként több mint 9 pontos teljesítményt nyújtott, s ez kitűnő eredmény. A 6. helyezett Miskolci Spartacus még tartja az 50 százalékos teljesítményt, aztán a soron következő együttesek meglehetősen hullámzó teljesítmény után érték el a tavaszi sorrendet. Hogy mennyire tömör a középmezőny, arra jó példa, a 8. helyezett STC és a kiesésre álló 12. Szegedi VSE között mindössze 3,5 pont a különbség. (A 12-14. helyezett esik ki az OB II-ből.)
Hogyan értékeljük a STC 8. helyét? Új alapokról, más felállásban kezdte az évet az OB II egyik alapítója, a nagy sakkmúlttal rendelkező tarjáni csapat. Többen eltávoztak az együttesből, mások abbahagyták a versenyzést, de mindezt - egyelőre úgy látszik -, átvészelte, nem érezte meg az együttes. A megszerzett 52 pont alig maradt el az 50 százalékos teljesítménytől, s ez a korábbi évek tapasztalatai alapján, mindig jó a középmezőny valamelyik helyéhez. Mindezek mellett el kell mondani, hogy a STC csapata is rendkívül hullámzó teljesítményt nyújtott ezen a tavaszon. A Tarjánban aratott két értékes győzelem mellett, Szolnok (8,5), DVTK (8,5) idegenből a MÉM, a Miskolc és a Láng Vasas ellen is 7 pontot hozott a tarjáni gárda. A bajnokságra törő DEAC (5) ellen, igaz hazai pályán, is kevés esélye volt a STC-nek, de ez mindenképpen óriási meglepetésnek számít, hogy a pillanatnyilag kiesésre álló SZVSE és a Bp. Selyemkikészítő is legyőzte a tarjániakat 10-4, illetve 9-5 arányban. Előbbi a nyitányon, utóbbi vereség a tavasz zárásakor, a 8. fordulóban történt. A hullámzó teljesítménynek egyetlen magyarázata van. Nem sikerült összekovácsolni egy ütőképes gárdát, amely fordulóról fordulóra bizalmat élvezett volna. Nem kevesebb, mint 21 játékos szerepelt tavasszal, s közülük csupán hatan (Tóth László, Gál Gábor, Kánya Zoltán, Palla György, Kassai Sándor és Hoffmann Pál) játszottak minden mérkőzésen. Hárman játszottak 7 találkozót, ketten hatot, hárman négyet és hatan pedig 1-3 mérkőzésen jutottak szóhoz. Jórészt ennek is köszönhető a rapszodikus teljesítmény, hiszen a négy mérkőzést játszók 12 partiból 4 pontot, a kisegítők, a beugró hat játékos pedig 11 játszmából mindössze 3,5 pontot szerzett. Sok volt tehát az „üresjárat”, s ha mindehhez hozzávesszük, hogy néhány táblán a bizalmat élvezők is gyengén muzsikáltak, akkor érthető, miért nem sikerült több pontot begyűjteni.
Az egyéni teljesítmények közül elsőként kell említenünk az ifjúsági táblás Klenóczki Sándorét, aki 7 játszmából 5,5 pontot szerzett, s ezzel a csapat legjobb pontszerzőjének bizonyult. Elmélyülten játszik, egyenletesen fejlődik. A STC egyetlen veretlen versenyzője Kánya Zoltán 5 ponttal. Magas táblán játszik, így csak dicsérni lehet eredményét. Szarvas Sándor 7-ből 5 pontjával, Tóth Pál 7-4,5, Simkó Jenő 7-4-es eredményével ugyancsak erősségei voltak tavasszal az együttesnek. Ki ne felejtsük az első táblás Tóth Lászlót, aki jól tartja mesterekkel szemben az éltáblát, eddig megszerzett 4 pontjával. A többiek bizony nem jeleskedtek az idén, de hiba lenne bárkit is megróni félszezonban, hiszen 5 forduló még hátravan, lehet javítani. Nézzük a teljes listát a teljesítményekkel. (Elől a mérkőzések száma, majd a megszerzett pont következik.)
Tóth L. 8-4, Ponyi A. 6-2, Gál G. 8-3,5, Kánya Z. 8-5, Klepej J. 4-1, Szabó E. 6-2,5, Palla Gy. 8-2, Gallai J. 3-2,5, Tóth P. 7-4,5, Tóth J. 4-1, Czakó B. 4-2, Simkó J. 7-4, Surányi L. 2-0, Szegő 2-0, Kassai S. 8-3,5, Szarvas S. 7-5, Miklós 2-1, Ágoston 1-0, Hoffmann P. 8-3, Klenóczki S. 7-5,5,Kürtösi 1-0.
Ősszel, ha Klepej újra régi formájában ül asztalhoz, ha sikerül Gallait aktivizálni - nemcsak 3 mérkőzésre -, ha a kulcsemberek tartják a tavaszi formát, akkor mindenképpen megtartja helyét a 18. éve OB II-ben játszó salgótarjáni gárda.