Előbbre lépett a SKSE atlétikai szakosztálya.

Messze még a versenyévad az atlétáknál. Egyelőre a felkészülés, az alapozás folyik a SKSE egyik legnagyobb létszámú szakosztályánál is. A hír, a Kohászok tavalyi jó szereplése atlétaberkekben már közismert. Mégis, mielőtt az eredményekről beszélnénk Angyal János vezető edzővel, tegyünk rövid áttekintést, honnan jutott el a szakosztály az országos rangsor 24. helyére.
- Az 1975-ös évben a 35. helyen zártuk az egyesületi rangsort 239 bajnoki ponttal, s egyesületünknek 31 olimpiai pontot hoztunk. Az év végén terveztük meg, hogy 1976-ban a C kategóriából előbbre szeretnénk lépni a B-be, tehát a legjobb 28 szakosztály közé kellene bejutnunk. Kiszámítottuk, hogy ehhez legalább 340 MASZ bajnoki pontra lenne szükségünk. Nagyon nehéznek tűnt mindez, hiszen legalább 150 százalékos teljesítményt követelt a versenyzőktől. Nehéznek tűnt, de sikerült… - emlékezik Angyal János. (A SKSE atlétaszakosztályában 200 fiatallal 11 edző dolgozik. Ugyanennyi a csoportok száma. A gyermek korcsoportokban 96-an vannak. A 104 felnőtt, ifjúsági és serdülő korosztályú versenyzőből 71 minősített atléta.)
A SKSE atlétái 1976-ban önmagukat múlták felül. Kilenc országos bajnokságot és több értékes helyezést szereztek. Összesen 401 bajnoki pontot gyűjtöttek és ezzel a 132 egyesület rangsorában az előkelő 24. helyet foglalták el. Az eredmények közül kiemelkedik Bartha Angéla négy országos bajnoksága. Az érdemes sportolói szintet is elért atlétalány ezüstérmet szerzett 100 gáton Lengyelországban, Zielona Gorában az IBV-n, és a címeres mezt is magára öltötte a Csehszlovákia elleni viadalon, amikor a felnőtt válogatottban szerepelt. Varga János I. osztályú minősítést ért el, 5000-en kétszer is 14 percen belül futott. A 14 éves Czuder Tamás, az egyesület egyik nagy reménysége, négy országos bajnokságot szerzett. Az úttörő olimpián a négytusa összetett versenyt is megnyerte. Kovács György, Tari László, Garamvölgyi, Fegyveres, Gibicsár és a többiek kitettek magukért.
(Az 1976. évi eredmények alapján Bartha Angéla és Varga János mellett négy aranyjelvényes atlétája - Balogh Tamás, Czuder Tamás, Fegyveres Zsigmond, Gibicsár István -, van az egyesületnek. Négyen II. osztályú, nyolcan III. osztályú minősítést értek el. Az ezüstjelvényes fiatalok száma 18, míg 35-en szerezték meg a bronzjelvényt. A SKSE atlétái 1976-ban 112 hazai és nemzetközi versenyen vettek részt. A szakosztálynak négy válogatott kerettagja van.)
- Az elmúlt évben, a kiválasztásban is előbbre léptünk, de itt még nagy lehetőségeink vannak - folytatja Angyal János. - A bázis iskolával, a Malinovszkij úti testnevelés tagozatos iskolával jó a kapcsolatunk. Igen sokat köszönhetünk Rákóczi István és Szlivka Gyula testnevelő tanárok nevelőmunkájának. Nagy Imréné iskolaigazgató is állandó résztvevője a sportiskolai tanács üléseinek. Ismeri a helyzetünket, támogat, ha kell, segít. Az elmúlt évben is egy-egy edző foglalkozott a különböző évjáratú csoportokkal. Amikor az átadás megtörténik, következhet a szakosodás, az egyéniségének megfelelő számra készülnek a fiatalok - mondja Angyal János.
A 10-16 éves sportiskolások tavaly már megmutatták oroszlánkörmeiket. Bizonyították, jó a sportiskolás utánpótlás a SKSE atlétikai szakosztályánál. Hogy mást ne említsünk, a serdülők B korcsoportjában az országos ranglistán, negyedik helyen vannak a tarjáni fiúk, lányok. A sportiskolások között már nem csak a Malinovszkij úti tagozatos iskolából találunk atlétát. Járnak ide a Gagarinból, Zagyvapálfalváról, sőt Zagyvarónáról és Somoskőújfaluról is. A SKSE edzői pedig eljárnak az iskolák házi versenyeire, figyelnek, tartják a kapcsolatot a testnevelő tanárokkal, és ha tehetségre bukkannak, már hívják is őket. Nem lenne teljes a kép, ha a tavaly elért eredményes munka, a sikerek kapcsán nem említenénk az edzők nevét. Angyal János vezető edző mellett Hertelendy Béla, Kőszegi Erzsébet, Palánki Imre, Rákóczi István és Szlivka Gyula edzők fáradságos munkáját.
Elmondhatjuk, a SKSE atlétáinak nem kis része van abban, hogy Nógrád a megyék közötti atlétikai rangsorban három helyet ugrott előre 1976-ban, és a 14. helyen zárta az évet. Nem sok hiányzott a 12. helyhez. A szakosztály a Zója-ligetben épített kondícióteremért, a pályaépítők klubjának értékelésekor a KISZ KB 30 ezer forintos fődíját is elnyerte. Most, hogy a B kategóriába került a szakosztály, a MASZ „megelőlegezte” a bizalmat, hogy elkészül a futófolyosó is, amely ugyancsak feltétele az eredményes munkának. A sikeres év után az idén nehezebb év következik. Angyal János mondja:
- Sajnos, minden jel arra mutat, hogy négy élversenyzőnktől meg kell válnunk. Bartha Angéla a fővárosba kíván átigazolni. Fegyveres Zsigmond Dunaújvárosban főiskolás, kiadtuk. Úgy néz ki, hogy Gibicsár István és Varga János bevonul. Élversenyzőkről van szó, akik szállították a pontokat. Nagy erőfeszítésre lesz szükség, hogy a többiek felnőjenek a feladathoz, és pótolni tudják majd a hiányzó pontokat. Megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, jó lenne a városon belül abban is előrelépni, hogy minden szakember együtt, egy helyen dolgozna. Ha megoszlanak az erők, úgy nehéz igazában eredményesen munkálkodni. Szombathely, Pécs, Nyíregyháza, hogy csak néhány várost említsek, megoldotta a kérdést. Egységes, ütőképes csapatuk van. Miért ne tudnánk mis is ugyanezt tenni?