A csapatember.

Név: Torják Ágota. Életkora: 16 év. Munkahelye: Madách Imre Gimnázium III. o. Sportága: vívás. Egyesülete: SKSE. Edzője: Vertich Tamás. Minősítése: aranyjelvényes versenyző.
- Szeptemberben, hét évvel ezelőtt megtudtuk, hogy a SKSE vívótanfolyamot indít - meséli Ági. - Bártfai Katival és Somogyi Évivel, barátnőimmel, egyik délután fölkerekedtünk és eljöttünk vívni. Később rájöttünk, hogy nem is olyan egyszerű dolog a tőrforgatás, de ekkorra már bottal sem lehetett volna elzavarni minket. - A víváshoz nagy akaraterő, kitartás szükséges, mert a többi sportághoz viszonyítva aránylag hosszú ideig tart a technikai elemek elsajátítása. - Igen, valóban sokat kell gyakorolni, tanulni addig, amíg valaki elindulhat egy versenyen, és még többet, ha eredményt is szeretne, de ez minden sportágnál így van. Szeretem a vívást, a versenyzést, a versenyre való utazást és azt a rengeteg élményt, ami egy-egy ilyen út alkalmával adódik. A tavalyi budapesti világbajnokság is ilyen élmény volt. Nagyon érdekes volt közelről megfigyelni azokat a vívókat, akikről eddig csak az újságokból olvashattunk. Különösen mély benyomást tett rám az egyéni férfitőr döntője, ahol három francia, két szovjet vívó és a magyar Somodi Lajos küzdött az első helyért, melyet végül is a francia Noel nyert. Hasonlóan nagy élmény volt, mikor első tatai edzőtáborozásom alkalmával egyik este meglátogatott minket Gerevich Aladár, a sokszoros olimpiai és világbajnok. Nagyon közvetlen hangon elbeszélgetett velünk, rengeteg érdekes anekdotát, történetet mesélt. Élménybeszámolója kellemesen felüdített mindannyiunkat az egész napos fárasztó edzés után.
- Ha már megemlítetted Tatát, az edzőtábort, mondd el, hogyan kerültél oda? Beszélj versenyzői pályafutásodról. - Kétszer hívtak meg Tatára, először 1974-ben, másodszor az idén, a területi serdülő bajnokság megnyeréséért. Legnagyobb élménynek serdülőcsapatunk idei országos bajnokságon elért II. helyét tartom, melynek én is tagja lehettem. - Miért ez a II. hely áll „ranglistád” élén? - A csapateredményeket többre tartom az egyéni győzelemnél, már csak ezért is, mivel a mi sportágunkban ritkán van alkalom csapatversenyre. - Az idén városunkban tartották az országos sportiskolás bajnokságot. Te is elindultál… - Ennek a versenynek külön története van. Mindjárt a nyári szünet kezdetén elutaztunk a Szovjetunióba és a verseny előtti napon rengeteg élménnyel gazdagodva érkeztünk vissza. Másnapra természetesen kipihentem már magam, elég jól ment a vívás, bekerültem a döntőbe, ahol négyes holtversenyt vívtam az I. helyért, de végül is csak a IV. helyet tudtam megszerezni.
- Eddig csak a vívásról beszélgettünk, néha akad egy kis szabadidőd. Ilyenkor mivel foglalkozol, mit csinálsz? - Az iskolánk minden évben megrendezi a Madách-hónapot, minden tantárgyból pályázatot hirdetnek. Mostanában, ha van egy kis szabadidőm, az idei matematikai pályázatra dolgozattal készülök. Tavaly is indultam, második lettem - mondja Torják Ágota.