Nagyszerű sorozat az őszi idényben.

A SKSE labdarúgócsapata az 1975-76-os bajnoki évad kezdetén nehezen talált magára. Sokan aggódva figyelték, hogy a kiegyensúlyozott mezőnyben mi lesz a nagy múltú gárdával. Végül ritkán látott nagyszerű sorozattal az együttes a 7. helyen végzett. A kék-fehér gárda szerepléséről, a csapatrészek munkájáról Tóth Istvánnal, a csapat edzőjével beszélgettünk.
- Az elmúlt év nyarán olyan együttest vettem át, amelynek minden játékosát, azok képességeit is jól ismertem - vette át a szót az edző. - Tudtam, hogy nagyon nehéz feladatom lesz, mivel baj volt a csapat erőnlétével. Ennek ismeretében az állóképesség növelésére törekedtem, amire sajnos kevés idő, mindössze három hét állt rendelkezésemre, a bajnoki rajtig. Ezt tetőzte még, hogy a csapat egyik kulcsembere, Antal Lajos visszavonult, Lisztóczki pedig májustól novemberig nem játszott sérülés miatt. Ilyen előzmények után az első hét fordulóban nagyon váltakozó teljesítményt nyújtott az együttes, gyengén játszottunk. A kezdeti fáradtságon azonban a fiúk túltették magukat, és a későbbi 13 fordulóban csupán egy alkalommal szenvedtünk 1:0-s vereséget Tégláson.
- A szerencse azonban időközben is elpártolt tőlünk - jegyezte meg Tóth István. - Ugyanis a jobb eredmények elérésében nagy hátrányt jelentett, hogy időközben több hosszadalmas sérülés következett be. A balszélső posztjáról hárman is, Zsidai, Oláh, Bencsok kidőltek. Továbbá Szőllősi ugyancsak feliratkozott, nem kis időre, a sérültek listájára. Ehhez járult még, hogy többen ingadozó teljesítményt nyújtottak. Így nem tudtunk meghonosítani egy rendszeres csapatjátékot. Úgy is jellemezhetném, hogy az őszi idény csapatkereséssel telt el. Szembetűnő volt az is, hogy a labdarúgók, különösen a hazai mérkőzéseken játszottak idegesen, több esetben kapkodva. Itt szeretném megjegyezni, hogy a jövőben a szurkolóktól is több bátorítást, türelmet kérünk.
- Véleményem szerint a gyakori cserélődések ellenére is javult a csapat küzdőképessége, jobb a kollektív szellem. A kemény munkának, a követelményrendszer szigorú betartásának végül is beérett a gyümölcse és a csapat a várakozásnak megfelelően szerepelt. A vezetőség nagyon sokat tett azért, hogy csapatunk becsülettel helytálljon ebben az erős mezőnyben. Célkitűzésünk a 10. helyezés elérése volt, amelyet sikerült teljesítenünk. Olyan helyekről raboltunk el egy-egy pontot, mint Gyöngyös, Sátoraljaújhely, Záhony, MVSC, Borsodi Bányász, Ózd. Bizony, nem volt könnyű. Ezek közül több mérkőzés a kezünkben volt. Gyöngyösön már 3:1-re vezettünk, Záhonyban, Ózdon vezettünk. Miskolcon három kapufát is lőttünk. Tehát a szerencsénk sem volt.
- A korábbiakhoz viszonyítva, a csapatrészek közül elsősorban a védelem játéka javult - emelte ki joggal elégedetten Tóth István edző. - Az utolsó 8-10 fordulóban minden védő átlagon felüli teljesítményt nyújtott. A középpályás sorban, éppen a sérülések miatt, tapasztalható volt a formaingadozás. Egyes játékosok nem tudtak összemelegedni, így nem alakulhatott ki átlagon felüli teljesítmény. Mindezek ellenére elfogadható volt a középpályások teljesítménye. A támadósorban volt a legtöbb gondunk. A formaingadozások, sérülések okozták ezt is. Mindezek ellenére, ha a gólkülönbséget vesszük figyelembe, akkor labdarúgóink itt is elérték az átlagos teljesítményeket. A csapatrészekben, a közvetlen védelemben jó teljesítményt nyújtott Hulitka, aki sajnos sérülés miatt rövid ideig védett. Rajta kívül Nagy és Kasza érdemel dicséretet. A középpályán Szőke és Gulyka játéka emelkedett ki. A támadók közül Bábel, Szolnoki, Lisztóczki érdemel említést. Fekete, aki jó formában volt, bevonult.
- Ha összegezzük az ősszel látottakat, korántsem lehetünk elbizakodottak, mert bizony nagyon sok a javítani való. A jelenlegi 7. helyezés megtartása nagyon nehéz lesz. Annál is inkább, mert tavasszal az éllovasokat fogadjuk idehaza, amely a mi esetünkben egy cseppet sem megnyugtató. Ahhoz, hogy a tavaszi idényben megálljuk a helyünket, fokozni kell majd az állóképességet, és jobban ki kell majd használni a helyzeteinket. Az alapozást úgy kezdtük el január 6-án, és úgy folytatjuk, hogy az együttes naponta 3,5-4 órát edz. Az a célunk, hogy ne a bajnokság derekára, hanem február 29.-re, és azon túl is, játékba lendüljön a csapat az Egri Dózsa, Rudabánya, DMTE ellenében. Remélem, hogy a sérülések közül is többen rendbe jönnek és sikerül megismételni az őszi idény második felében nyújtott teljesítményünket - mondotta végezetül Tóth István, a SKSE edzője.