Tarjáni vívók két hete Szarvason.

Három edző, Oláh Krisztina, Buchinger György és Vertich Tamás vezetésével 31 tarjáni sportiskolás két hétig dolgozott Szarvason. Szálláshelyük a kollégiumban volt, itt is étkeztek, az edzésekre pedig átmentek a gimnáziumba. Vertich Tamással beszélgettünk, kérdeztük a napi programról.
- Az ébresztő háromnegyed hétkor volt, majd a reggeli után minden nap versenybíró tanfolyamot rendeztünk. Edzés következett ezután 9 órától 11, fél 12-ig. Pihenés, majd az ebéd után délután maximum egy óra strandolást engedélyeztünk. Délután még egy edzés következett, aztán este fél 10-kor aludni tért a társaság. - Hasznos volt a szarvasi táborozás, és milyen célt szolgált? A két hét voltaképpen szakmai alapozás volt, és ez alatt az idő alatt Oláh Krisztina a kezdőkkel foglalkozott, akik legalább egy éve vívnak, a többiek a serdülőkorúak, vagy az idősebbek, edzőikkel a felkészülést. A gyerekek elmondása szerint rengeteget tanultak a két hét alatt, sokat vívtak, iskoláztak. - Az eredmény biztosan jelentkezik majd. - Feltétlen, hiszen a korábbi években nem volt hasonló erősségű edzőtáborozás. Úgy képzeljük, hogy miután a férfitőrözők és párbajtőrözők a II. osztályban szerepelnek, ősszel a női tőrcsapat is pástra lép a III. osztályú CSB-ben.
- Kik alkotják a csapatot? - Oláh Krisztina, Szaniszló Gabriella, Somogyi Éva, Bártfai Katalin, Miklós Magdolna és Torják Ágota. Ha már a versenyeknél tartunk, decemberben, Debrecenben lesz a színhelye az országos sportiskolás bajnokságnak. Itt valamennyi fegyvernemben pástra lépnek a SKSE sportiskolásai, a tervek szerint legalább húszan. - Mennyi kiadást jelentett a kéthetes táborozás? - A gyerekeknek kétszáz forintot kellett befizetni, a fennmaradó 600 forintot a sportiskola fizette fejenként. A szakmai szempontot figyelembe véve, ez a két hét felért egy itthoni félévvel. Hadd említsem meg, kitűnő volt az ellátás, az étkezést a tatai edzőtábor kalóriamennyiségéhez hasonlíthatom - mondja Vertich Tamás, akit megzavartunk, mert éppen tanítványaival foglalatoskodott. Közülük sokan voltak ott Szarvason. Véleményt kértünk a sportiskolásoktól.
- Mondhatom, Szarvason tanultam meg vívni. Itthon ment már a lábmunka, ott pedig minden mást megtanultam. A Gagarinban végeztem a nyolcadik osztályt, a MüM intézet tanulója leszek, szerszámkészítőnek készülök - mondja Breznyánszki Tibor, aki nemrégiben kezdte el a vívást. Tőle Kovács Zsolt veszi át a szót, aki a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum második osztályát kezdi el szeptemberben. - Nehezen akartam eljönni Szarvasról. Itt tanultam meg azt a vívóigazságot, hogy meg kell szokni támadás után, hárítani kell, és nem újból támadni - mondja bölcsen. Bártfai Katalin a Bolyai Gimnáziumba készül. Új volt, hogy naponta kétszer edzettünk. Remélem, meg lesz az eredménye a kemény edzéseknek. Sokat tanultunk, erősödtünk, ez a véleményem! - Nekem ugyanez a véleményem. Erős edzések voltak, én már csak tudom, hiszen három éve vívok - így Somogyi Éva, aki a gépipari technikumba készül. Hajdú Robi mindig tréfálkozik, most is jókedvűen mondja: - Minden nap pecáztam, fogtam is egy rakás keszeget a Kőrös holtágán. Fürödtünk, csónakáztunk, a halat mindig beadtuk a konyhára.
Az étkezésről jó a véleménye Miklós Magdolnának is: - Naponta négyszer étkeztünk, és ha kellett, repetát is kaptunk. Jó volt Szarvason. Élmény volt valamennyiünknek, hogy először vívtunk villanytőrrel. Torják Ágota zárja a nyilatkozók sorát: - Megnéztük Szarvast. Akik nem látták még, azok elmentek a világhírű arborétumba. Mielőtt elutaztunk, háziverseny volt, amelyen mindenki nyert. Csokoládét.
Futkároznak, labdát kergetnek a SKSE sportiskolájának vívópalántái. Az edző Vertich Tamás is együtt játszik a tanítványaival. Ez a sportág is sokoldalú embert kíván. Szarvas az őszi versenyek felkészülésének egyik fontos állomása volt.