Megértek a kiesésre.

Végig lélektelenül játszottak. Miről beszélt a SKSE szakosztályi elnöke? 16. SKSE. 30 mérkőzés, 5 győzelem, 13 döntetlen, 12 vereség, 42:55 gólarány, 23 pont.

A tavaszi idény kezdete előtt mondotta Szojka Ferenc, a Salgótarjáni Kohász NB II-es labdarúgó csapatának edzője: - Ha a játékosok időben nem eszmélnek, nem veszik tudomásul, hogy a kiesési zónát csak harcos támadójátékkal lehet elkerülni, akkor bizony nagyon keserves idény elé nézünk.

A kék-fehér labdarúgók nem okultak az intő jelekből. Fokozatosan haladtak lefelé a lejtőn, kiesés lett a kudarcsorozat vége. Érdekes, hogy a kiesőjelöltek tavasszal mind Salgótarjánba látogattak, de egyiküket sem tudták legyőzni. Sőt, a Kisterenyei Bányász és a Gyöngyösi Spartacus győztesen távozott Tarjánból. Végeredményben leszögezhető, hogy az egész 1971/72. évi bajnokságban rossz felfogásban, és szellemben, lélektelenül, szétesően játszottak, ráadásul a döntő mérkőzéseken teljesen csődöt mondtak. Nem csodálható, ha a csapat hívei ezen megbotránkoztak, hiszen a játékosok a több mint hetvenéves egyesületre szégyent hoztak. A kiesés óta történt néhány változás. Szojka Ferenc edzővel szerződést bontottak. Molek László szakosztályvezető és Dankó Miklós intéző lemondott. Így a tanulságok levonására Szabó Károly szakosztályi elnököt kértük meg.

- Tudomásul kell venni, hogy amikor Szojka Ferenc átvette a csapat szakmai irányítását, már akkor is nagy baj volt az együttes szellemével. Nem sikerült a sorokat rendezni, sőt, tovább romlott a helyzet. Persze a vezetőség sem állt hivatása magaslatán. A szakosztályvezető és az intéző már az idény befejezése előtt beadta lemondását. Az egyesület elnöksége több alkalommal beszámoltatta munkájáról Szojka Ferenc edzőt. De nem voltak következetesek. Időben észre kellett volna venni, hogy nincs rend a labdarúgók háza táján. Az edző mindig arról beszélt, hogy megszerzik a középmezőny eléréséhez szükséges pontokat. Később kiderült, hogy ez csak vágyálom maradt.

- Néhány példát sem árt megemlíteni a rossz szellem igazolására. A legtöbb baj a Krivanek testvérpárral volt. Csaknem állandóan renitenskedtek. Összeférhetetlen magatartásukkal nem hagytak fel a bajnokság befejeződése után sem. A közelmúltban kazincbarcikai vezetők jártak Krivanek Lászlónál. Átigazolásáról ejtettek szót. Jellemző magatartására, hogy javasolta: Földi Attilát is vigyék el, mert ő ugyancsak jó labdarúgó… Őszintén beszélgettünk a játékosokkal. Az értekezleten Vári István kapus bejelentette, hogy mivel nem kapott új lakást, megválik az egyesülettől. Tajti János úgy vélekedett, hogy még meggondolja: marad vagy távozik. Krivanek László megjegyezte, hogy távozik, ha hívják valahová. Krivanek Rezső még nem tudja, hogy mit csinál. Kojnok József is tárgyalt már más egyesület képviselőjével, de a jövőt még ő is homályosan látja. Antal Lajos szeretne visszatérni Somoskőújfalura. Ide pályázik Rozgondi Pál is. Sebők János szegre akasztja a cipőt. A közelmúltban leszerelt Babják Jenő úgy vélekedett, hogy abbahagyja a labdarúgást, mert nem bírja idegekkel a herce-hurcát. Kapás József véleményét nem ismerjük, mert hónapok óta betegeskedik, építkezik, és az edzésekre nem jár.

- Némi vigaszt jelent, hogy Boros István és Marcsok János leszerelt, visszatért a kék-fehérekhez. A kedvezőtlen előjelek ellenére a vezetők célkitűzése: egy év elteltével kerüljön vissza a csapat a NB II-be! Persze nem mindenáron. Csak akkor, ha ennek meglesz a reális alapja. Az új edző Boldvai László. Nincs még szakosztályvezető és intéző. A csapat ma kezdi meg az előkészületeket az új bajnokságra – zárta véleményét Szabó Károly, a Salgótarjáni Kohász szakosztályi elnöke.