Rohamosan estek vissza.

A kék-fehér NB II-es labdarúgó csapat elmúlt bajnokságban nyújtott teljesítménye erősen negatív. 13. Salgótarjáni Kohász 30 mérkőzés, 7 győzelem, 10 döntetlen, 13 vereség, 37-47 gólarány, 24 pont. Kevés pontot gyűjtöttek össze, és a gólkülönbséggel sincs mit dicsekedni. Pedig a bajnokságot nagyszerűen kezdték. Az őszi IV. forduló után a harmadik helyen álltak. Az őszi szezon kétharmada után még mindig a hatodik helyen tanyáztak. Ezután rohamosan visszaestek. A tavaszi idény végén már lefelé haladtak a lejtőn. Ősszel egy nagyobb arányú (5:1) győzelmet arattak a Leninváros ellen. Tavasszal az utolsó fordulóban 4:1-re nyertek a kiesett Borsodi Bányász ellen, ezzel biztosították bennmaradásukat. Elszenvedtek viszont csúfos kudarcokat is. Az Ikarus 0:4-et, a Nagybátony elleni 1:4-et nem lehet kirakatba tenni. Ezeket a vereségeket idegenben szenvedték el, de hazai pályán is érte hidegzuhany őket. A védelem könnyen átjátszhatónak bizonyult. Csupán három mérkőzésen nem kaptak gólt. A csatársor viszont nyolc alkalommal bizonyult gólképtelennek.

Tóth István edző 18 játékost szerepeltetett. Gáspár és Sebők mindig pályára lépett. Antal 28, Bartha, Pálmai és Szeberényi 27, Nyerges és Pünkösdi 26, Csala 24, Vári 21, Bábel és Krivanek II. 19, Tajti 14, Földi 11 alkalommal került a csapatba. Bábel, Földi és Krivanek II. többnyire csereként játszott. Antal és Szeberényi 11, Gáspár 9, Csala 8 alkalommal játszott jól. Antal, Gáspár és Vári egy alkalommal a mezőny legjobbjának bizonyult. Antal Lajos eddig 175 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, de ebben szerepelnek a Somoskőújfaluban játszottak is. A bajnokság utolsó fordulójában jubilált, hiszen 100. NB II-es találkozóján szerepelt. Nyerges László eddig 165 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, végig a SKSE színeiben. A csapatnak kevés a szurkolója. A hazai mérkőzéseket összesen csak 9150 néző látta. Gyökeres változásokra van szükség ahhoz, hogy az 1971/72-es bajnokságban több sikerrel szerepeljenek.