Kell a sportiskola!

Mi kell egy sportiskola életre hívásához? A tapasztalatok szerint egy MTS határozat, aztán a tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A határozat 1962-ben megszületett: az utánpótlás nevelését egységesített rendszerbe foglalják, a szervezett sportolást minél fiatalabb korban elkezdik, hogy lépést tartsanak a sportvilág rohamos fejlődésével. Jelenleg hazánkban 67 sportiskola működik, 16 ezer, 10-18 éves fiatallal. Ezek egyike a Salgótarjáni Városi Sportiskola, mely 1962-ben 124 fővel indult. Jelenleg 170 ifjú sportoló bontogatja szárnyait, hét edző irányítása mellett. A „gyermekkorát” már kinőtte. Eredetileg megyei sportiskolaként indult, aztán a MTS illetékesei belátták, hogy csak elnevezésében megyei. Nem tudott nagyobb területről fiatalokat összefogni, hiszen még Zagyvapálfalva és Baglyasalja iskolásai sem tudtak a városba bejárni a kitűzött időpontban. Négy szakosztállyal indultak: atlétika, torna, kosárlabda és labdarúgás. Ez a négy működik ma is. Atletizál 43, tornászik 27, kosárlabdázik 60, futballozik 40 fiatal.

A tárgyi feltételek nagyjából adottak. A város öt tornaterme áll rendelkezésükre, a heti két edzésnap feladatainak megvalósítására. Egyedül a labdarúgók mostoha gyerekek! Csupán a MÜM intézet salakos udvarán végezhetnek kétkapus edzéseket, füves pályára nem engedik őket. Pedig jó néhány igen tehetséges fiú akad a negyven között. Legutóbb például a tizenhat éves Krivanek Lacit igazolta le a SKSE. A sportiskolát érdemes volt létrehozni, ezt több tény bizonyítja. Komka Magdolna, a SKSE országos ifjúsági magasugró bajnoka is a salgótarjáni sportiskola növendéke volt. Az iskola női kosárlabda csapatának tagjai pedig országos negyedik helyezésükkel bizonyítottak 1966-ban. Érdemes lenne – mint hazánkban még egyedülálló kezdeményezésként – a külföldön már bajnoki rendszerben is jól bevált „mini kosárlabdát” bevezetni, melynek lényege: a fiatalok kisebb pályán, kisebb labdával és alacsonyabb palánkkal felszerelt játéktéren már 10-12 éves korukban elsajátíthatják a kosárlabdázás „műhelytitkait”. Miért ne lehetnének a salgótarjániak az elsők? Mindenesetre már a Magyar Kosárlabda Szövetség is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Az évi 117 ezer forintos költségvetéssel dolgozó sportiskola jövőjéről Gérecz István igazgató bizakodóan, de bizonyos fenntartásokkal beszél. Az 1970-ig szóló fejlesztési tervet elkészítették. Ezek szerint négy év múlva a jelenlegi négy szakosztályban 620-640 fiatalt foglalkoztatnának 30 edző irányításával. Az eddigi kétéves beiskolázás helyett évente kellene tizenévesekből első osztályt indítani. A szép elképzelések megvalósításának egyedüli akadálya a teremhiány lehet. Egyébként Balassagyarmaton kihelyezett fiók-sportiskola létesítését tervezték, de a MTS nem járult hozzá. 1975-ig ugyanis Balassagyarmaton is önálló sportiskola nyitását tervezik. A sportiskola életképes, az utánpótlás igazi bázisa és a jobb eredmények záloga.