A Salgótarjáni Kohász SE szakosztályairól.

Tudvalévő, hogy megyénk legnagyobb sportköre, a Salgótarjáni Kohász SE, mely a legtöbb szakosztállyal működik. Ha a szakosztályok működését elemezzük, akkor kitűnik, hogy a sportkör atlétikai szakosztálya már igen régi hagyományokkal rendelkezik. Több mint húsz éve folyik rendszeres szakosztályi tevékenység ennél a szakosztálynál. Ez alatt az idő alatt sok élvonalbeli atléta, országos bajnok nevelődött ki az itt működő edzők keze alatt. Hogy csak néhányat említsünk: Botár, Bolyki, Tompai. Ha azonban azt nézzük, hogy mit tud produkálni ma ez a szakosztály, akkor azt látjuk, hogy igen nagy nehézségekkel küzd az utánpótlás terén. Nagyon kevés a fiatal atletizálni akaró jelentkezők száma. Az ügyességi számokban még aránylag kedvező a helyzet. A futószámoknál, különösen a hosszútávokon azonban baj van. Az asztalitenisz, a sakk, a kosárlabda és a teke szakosztályok helyzete már nem ezt a képet mutatja. Ezek a szakosztályok már jobb helyzetről tanúskodnak. Évek óta több ízben megnyerték a megyei bajnokságot. Az egyéni és a csapatteljesítményeik a megyei színvonalat is meghaladják. Sajnos azonban nem tudják kihasználni a feljebbjutási lehetőségeket a különböző osztályokon, pedig a további fejlődésüket csak így lehetne biztosítani. Hogy mi az osztályozókon való gyenge szereplés oka? Nincsenek a megyén belül olyan képességű csapatok, melyek ezeket a szakosztályokat nagyobb erőkifejtésre kényszerítenék. Ezért azt lehetne mondani, hogy fölényesen nyernek bajnokságot még kisebb erőfeszítéssel is. Az osztályozókon pedig, ahol már komolyabb erőt képviselő csapatokkal állnak szemben, hiányzik az, amit a megyében elhagytak. Az ökölvívók és a birkózók megyei szinten számottevő eredményekről tanúskodnak. Bár az ökölvívók az utóbbi hónapokban erősen visszaestek, de a nemrég történt változás, átszervezés után minden remény meg van arra, hogy visszaszerezzék régi hegemóniájukat. A birkózók már többször szerepeltek sikeresen különböző területi bajnokságokon, s megyei elsőségükhöz nem fér kétség. A vívók, teniszezők és síelők tekintetében nem is lehet alapot találni megyei viszonylatban, mivel egyedül csak a vívásban lehetne talán a SBTC szakosztályával párhuzamot vonni. E szakosztályok versenyzői rendszeresen magasabb szintű versenyeken vesznek részt, s azokon jól megállják a helyüket, különösen a vívók. A labdarúgókról szólva el kell mondanunk, hogy már évek óta sikertelenül küzdenek, hogy ismét az élvonalba, a NB III-ból a NB II-be kerüljenek. Az utóbbi években már úgy megszoktuk, hogy örök második lett a csapat, s csak kis előnnyel jutottak be a tarjániak előtt végzők az ígéret földjére. Az 1961-62-es bajnokság kezdetén kecsegtettek olyan helyzettel, hogy végre sor kerülhet az első hely végleges biztosítására, de néhány kisiklás elég volt ahhoz, hogy az őszi szezon végére 1 pont előnnyel a Nagybátonyi Bányász előzze meg a második helyen lévő Salgótarjáni Kohászt.