Az SKSE története (1901-1992)

A sportegylet bölcsőjét az Acélgyári Tiszti Casinóban ringatták, „midőn 1889.-ben az új casinó helyiség a megfelelő igen alkalmas, tágas tornateremmel elkészült”, majd ezt követően Tetmajer László casinó igazgató különböző tornaszerekkel szerelte fel 1891.-ben, „mint gyűrűshinta, korlát, nyújtó, tornaló, ugrómérce, súlyzó, stb.”

A sportegylet megalakítását szorgalmazta egy 1891.-ben a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségének ilyen irányú felhívása, és minden bizonnyal lelkesítően hatott a futballjáték hazai meghonosodása is.

Az MLSZ megalakulása, a jó fővárosi kapcsolat és ismeretség arra ösztönözte az egyébként mindenre fogékony Wabrosch Bélát, a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. salgótarjáni főmérnökét, hogy megszervezze, a kaszinói keretből kiválva 1901.-ben a Salgótarjáni Sport Egyletet. Színük a kék-fehér lett.

Az első sportpálya a Fasorban, a mai Acélgyári úti bérházak helyén volt, ahol nyáron teniszeztek, télen pedig korcsolyáztak. Később itt rendezték a labdarúgó mérkőzéseket is. A későbbi stadion elődjét 1924.-ben avatták fel a gyár melletti „Dolinkában”, amit később futópályával öveztek, és lőtérrel bővítettek.

1929.-ben felépült az acélgyári népiskola egy impozáns tornateremmel és egy kis úszómedencével. A második világháborút követően folyamatos fejlesztés révén alakult át a salakos pálya füvessé 1954.-ben, majd korszerű klubház épült 1961.-ben. A sportkör életében jelentős fejlődést hozott a Városi Sportiskolának a gyári egyesülethez kerülése 1975.-ben, melynek révén még inkább előtérbe került a nevelő tevékenység, amely mindvégig jellemzője volt a klubnak.

Az időközi névváltozások, mint a Salgótarjáni Vasas SE (1948-1956), a Salgótarjáni Sport Egyesület (1957-1959), a Salgótarjáni Kohász Sportegyesület (1960.-tól), nem okoztak olyan kárt az egyesületnek, mint az a városi sportegyesületekre egyaránt rákényszerített politikai döntés, melynek következtében 1977. december 19.-én, önállóságát feladva egyetlen városi egyesületbe tömörültek az SKSE sportolói is.

A Salgótarjáni Torna Club hét éve alatt csak néhány sportágban volt jelentős fejlődés. Tovább bővültek azonban a sportlétesítmények, még a volt SKSE létesítményi is, például futófolyosóval. A bázisvállalatok viszont már nem érezték sajátjuknak az új egyesületet, így a sportköltségvetés évről évre kevesebb anyagiakkal rendelkezett. Megkezdődött a szakosztály eredményeinek romlása, majd 1984.-ben hivatalosan is kimondták a fúzió megszüntetését.

A Salgótarjáni Kohász Sportegyesület újra kezdte működését. Koránt sem olyan lelkesedéssel, mint a kezdetekben, amihez hozzájárult, hogy a régebbi tíz szakosztályból csak hat kezdhette meg az egyesületnél a tevékenységét. Kimondottan nehezményezték az ízig-vérig acélgyári sportág, a síszakosztály elvételét.

A sporttevékenységre döntően hatott a támogató vállalat pénzügyi helyzete. Az 1992. október 12.-i rendkívüli közgyűlés megszüntette a szakosztályok nélkül maradt Salgótarjáni Kohász Sportegyesületet. A működő szakosztályok külön utat keresve kiléptek az egyesületből, és önálló klubként kezdte meg működését a labdarúgás, az atlétika és a természetjárás. Az egyesület 1901.-től 1992.-ig, 91 éven keresztül funkcionált.

Széles körben ismert és elismert eredményei magáért beszélnek.

Salgótarján. 2016. január 01.