Nógrád megye legeredményesebb birkózói.

Mint ismeretes Nógrád megyében csak egyetlen olyan sportkör van, ahol birkózó szakosztályt találunk. Ez pedig a Salgótarjáni Kohász SE. A birkózáshoz igen kitartó és fáradtságos munka kell, míg a versenyző eljut odáig, hogy szőnyegre léphet és versenyezhet. Lehet, hogy ezért is, de nem tudni mi okból, megyénkben nem tud terebélyesedni ez a sportág. A Salgótarjáni Kohász SE birkózó szakosztályában is sok az „átutazó vendég”, akiknek nincs türelmük kivárni az időt, amíg alaposan felkészülve, nyilvános versenyen is szerepelhetnek. Ennek ellenére is pezsgő élet folyik a salgótarjáni birkózó szakosztálynál, s igen jó munkát végeznek. Ezt mutatja az elmúlt 1960-as esztendő is, amely igen szép sikereket hozott a salgótarjáni fiúk részére. Ez a kis létszámú birkózó gárda igen szépen fejlődik, s egyre jobban hallat magáról a sikerei révén. Miklós Endre sikerei magaslottak ki különösen az elmúlt évben a félnehézsúlyúak küzdelmeiben. Ez a jó képességű birkózó mind a kötöttfogású birkózásban, mind a szabadfogásúban területi bajnokságot nyert. De később megnyerte a III. osztályú felnőtt szabadfogású magyar bajnokságot is. Az országos vidékbajnokságon, ahol ebben a súlycsoportban két magyar válogatott versenyző is indult, harmadik helyezést ért el. Hegyi Gyula következik sorrendben Miklós Endre után eredményességben. Ez a versenyző az őszi forduló felnőtt III. osztályú kötöttfogású magyar bajnokságon ért el szép sikert, mert a pehelysúlyúak küzdelmében harmadik helyen végzett. Ezen kívül a területi bajnokságon mindkét alkalommal, valamint több országos jellegű városbajnokságon helyezést ért el. Telek Gyula az ifjúságiak legeredményesebb tagja volt az 1960-as évben. Ez a salgótarjáni fiatal mind a területi, mind pedig az országos bajnokságon az első három között végzett és az országos vidékbajnokságon, ahol Telek Gyula súlycsoportjában 17 versenyző küzdött a helyezésekért, a salgótarjáni fiú egy vereséggel szorult a második helyre. Mindhárom salgótarjáni birkózót dicséret illeti e sikerekért, melyek azonban nem szabad, hogy megelégedetté tegyék őket, mert hiszen mindhárman még sokat fejlődhetnek szorgalmas, lelkes és fáradtságos felkészülésekkel, mely után még sokszor szeretnénk mi is sikerekről hírt adni.