Décsey Ferenc a pisztoly szerelmese – moszkvai válogatott és milánói Európa bajnokság előtt.

Mintha csak a kezéhez nőtt volna a pisztoly. Már kilenc éves korában megyei bajnok volt. És, azóta Décsey Ferenc salgótarjáni fiatalember híre túljutott a Kárpátokon, sőt az Alpokon és az Uralon is. Sport-nemében úgy bánik a pisztollyal, mint a sebészprofesszor a szikével, állhatatos sportpisztolyához, mint örök ifjú egyetlen szerelméhez. Hangzatosak ezek a szavak, de nem a jó hangzás kedvéért raktam így össze őket. A valóságot akartam megközelíteni vele. Íme: A felszabadulási emlékversenyen Décsey Ferenc neve után az 555-ös szám került. Décsey Ferencnek ez az eredménye tíz találattal jobb a második helyezett Kelemen Lajos eredményénél, aki különben a magyar pisztolylövés egy másik reménysége, és csak egy találattal kevesebb a melbourne-i olimpiai bajnok eredményénél.

Hogyan lehet Salgótarjánban élni, és nemzetközi szinten is ilyen nagyszerű eredményt elérni? Erről így beszél Décsey Feri: - Én nagyon szeretem Salgótarjánt. Itt születtem, és hű akarok maradni ehhez a városhoz. Ez a sportág különben is olyan, amelyiknek az eredményében kevésbé játszik közre tízezer, vagy akár százezer drukkoló hajrázása, tapsa, lelkesítése. A jó sportpisztoly-lövőnek a sportág szeretetén és hozzáértésén kívül sok edzésre és roppant jó idegekre van szüksége. Az idegek megnyugtatására sokat kell pihenni, aludni, s emellett sem szeszt, sem cigarettát nem szabad fogyasztania. Én ezeket a követelményeket szigorúan betartom. Verseny előtt sokat pihenek, sokat alszom, s naponta egyfolytában hat, sőt nyolc órán keresztül is célzok és lövök. Nyolc órán át előre tartani a pisztolyt. Ez bizony derék dolog. Valamikor a jutasi őrmesterek büntették így a gondjaikra bízott katonákat. Décsey Feri meg minden parancs nélkül órákon át, nyújtott karral tartja az egyébként súlyos pisztolyát.

És mennyi lőszert fogyaszt? A havi lőszerfogyasztásom a hosszú edzéseknek megfelelően átlagosan 2000 darab. Most 10 darabot átadtam ebből a bányászoknak, akik éppen edzés közben találtak. Megkértek engedjem meg, hogy ők is kipróbálhassák a sportpisztolylövést. Nehéz sportnak találták. Már most fokozatosan nyújtanom kell az edzések idejét. Jelenleg ugyanis a magyar válogatott moszkvai szereplésére készülök. Az útlevelem május 10.-től május 30.-ig szól. Ez alatt az idő alatt, a szovjet válogatottal mérjük össze az erőnket. Közben lesz egy klubversenyünk is a Szovjetunióban. Szeretek Moszkvába menni. Óriási, ahogyan a szovjetek lőnek. Az amerikaiakat például Amerikában 22:2-re megverték. Én eddig három alkalommal versenyeztem Umarovval, a Szovjetunió legjobb sportpisztoly-lövőjével, aki egyébként a pisztolylövés világbajnoka. Első találkozásunk alkalmával kikaptam tőle. A második alkalommal én, a harmadik alkalommal ismét ő győzött. Most tehát a negyedik találkozásunkkor rajtam lenne a sor – mondja mosolyogva. Őszintén szólva szeretnék is győzni. Egy-egy ilyen versenyen rendkívül nagy nyugalomra és hidegvérre van szükség. Elég, ha a célzás alkalmával egy tizedmillimétert elmozdul a kéz. Mér is kész a hetes kör.

Milyen jelentős versenye lesz még ebben az évben? A következő külföldi szereplésem Olaszországban lesz. Ez előreláthatólag augusztus végétől szeptember végéig tart. A tét Európa bajnokság. Az olasz út alkalmával Milánóban, Mounsában és Bresciában találkozom majd tizenkét ország legjobbjaival.

És milyenek a kilátások? Ez a legnehezebb, amire felelni lehet – vágja rá mosolyogva. Azért jövünk majd össze, hogy ezt a kérdést eldöntsük elért eredményeinkkel. Ezek a külföldi utak különben nagyon szépek és emlékezetesek, de emellett ugyanilyen arányban felelősségteljesek is. Magyar színeket képviselni, legyen az bármilyen sportág is, azt jelenti, hogy az embernek szívét, lelkét és minden tudását összpontosítani kell a cél érdekében. Décsey Feri erre a nagy vállalkozásra készül most, napról-napra egyre hosszabb edzési idővel, a kíváncsi tekintetektől távol, „rejtett” helyen, a salgótarjáni Zója-ligetben.